Változik a neandervölgyi ember megítélése
Régi feltételezés az evolúció alapján:
a neandervölgyi ember buta, majomszerű lény, beszélni nem tud, agyi képessége a majom szintjénél egy kicsit feljebb található, művészi képessége nincs, nem tevékenykedik értelmes módon a föld alatt, vagy a víz alatt. Az emberré válás feltételezett folyamatának egyik bizonyítéka.
Jelenleg itt tartunk:
„A neandervölgyi ember vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot.” 2020. 05. 07. wikipédia
A folyamatosan bővülő adatok alapján
ilyen kép rajzolódik ki a neandervölgyi emberről:
Ragasztót készített
A ragasztó készítés és használat elterjed volt náluk. A nyírfakátrányból készített ragasztó elkészítéséhez összetett gondolkozásra van szükség. E technológiai eljárás több lépésből álló folyamat, amit gondos tervezés/előkészítés előz meg, amihez szigorú technológiai fegyelem betartása tartozik. A ragasztó használata illetve maga az összeragasztott eszköz is, fejlett gondolkozásra utal.
Ékszert készített
A majmok nem készítenek és nem hordonak ékszert, nem így a neandervölgyi emberek. Többek között erre utal az ékszerkészítés és viselés:
a neandervölgyi ember, emberi és nem állati szép- és művészetiérzéke van, összetett gondolkodásra képes, társadalmi közegben mozgó és gondolkodó lény.
„A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Homo neanderthalensis távolról sem volt ostoba, állati teremtmény: eltemette halottait, kezdetleges testfestést alkalmazott, csontból és kagylóból készített ékszereket és komplex eszközöket gyártott.” https://cultura.hu/kultura/a-neandervolgyiek-muveszete/
Mai típusú temetést tartott
Nem pusztán eltemették halottaikat, hanem szertartással tették ezt. Napjainkban is hasonló formában temetünk. „Ez pedig ellentmond annak a korábban széles körben elterjedt feltételezésnek, hogy a neandervölgyiek buták és állatiasak lettek volna.” https://nepszava.hu/3067654_mar-a-neandervolgyiek-is-eltemettek-a-halottaikat
Festéket készített, rajzolt, festett
Ők készítették az első barlangrajzokat mely során képesek voltak a tér és mozgás érzékeltetésére. A rajzok alapján biztos, hogy a neandervölgyi ember művészi érzéke, olyan, mint a mai emberé. Európa első festékkészítői és művészei voltak. Festéket készítettek, hogy alkothassonak, ehhez összetett gondolkodás szükséges.
Egy figyelemreméltó cikk videóval: Szük Bendegúz: A legkorábbi barlangfestmények
Építményt készített
Azonos méretűre vágott, oszlopformájú cseppkövek százaiból, mértani alakú építményeket emelt, mindezt földalatti munkavégzés során. Ehhez fejlett matematikai, mértani, és térrel kapcsolatos ismeretek szükségesek. Mindez nem egyeztethető össze „azzal a régóta létező feltételezéssel, hogy ezek a korai emberek képtelenek voltak a földalatti munkához szükséges összetett viselkedésre.” https://www.erdekesvilag.hu/rejtelyes-epitmenyeket-hozott-letre-a-neandervolgyi-ember/
Cápát evett és búvárkodott
A neandervölgyi ember cápát, delfint és egyéb halfélét is fogyasztott.
Hasznos eszközért, ékszerért lemerültek, vagyis búvárkodtak.
A sikeres „delfin- és cápavadászat”, valamint ékszerélt (kagyló) való lemerülés, kizárólag magasfokú társadalom, kultúra és gondolkodás jellemzője.
Köztünk ehetnének,
Nemcsak belső tulajdonságaik, de a kinézetük sem az evolúciómodell elvárásainak megfelelő. A neandervölgyi ember genomjának kutatása során kiderült, hogy lényegében nem különbözik a mai embertől, vagyis bármelyik étterembe beülhetnének és feltűnés nélkül elfogyaszthatnák ételüket közöttünk.
Valószínűleg beszéltek és beszéddel szervezték társadalmukat
A neandervölgyi ember genetikai vizsgálata során kiderült, hogy rendelkeznek FOXP2 génnel ugyanúgy, mint a mai embereknek. Összeségében a beszédhez szükséges minden testi feltétellel rendelkeztek.
Kínzó evolúciós probléma, hogy fejlett gondolkozási képesség, kizárólag a nyelvtudás gyakorlása során alakul ki, nyelvtudás viszont csak fejlett gondolkozási képesség során jön létre. A kettőnek egyszerre, együtt kell működnie, amihez megfelelő időben a testi feltételeknek is csatlakoznia kell. Sok egyéb probléma mellett ez a hármas dilemma gátolja az emberré válás folyamatát. A neandervölgyi embernél valószínűsíthető, hogy mind a három feltétel adott volt.
Mit jelentenek ezek?
A tények, genetikai adatok, régészeti leletek alapján a neandervölgyi ember jobban illik a Biblia teremtésleírásában, mint az emberré válás feltételezett evolúciós folyamatába.
Ezek után ne lepődjünk meg Lauren Pennington: Egy húr, ami segített megerősíteni a Teremtést című írásán.
Egy húr, ami segített megerősíteni a Teremtést
Írta: Lauren Pennington
APRIL 24, 2020
Forrás: https://www.icr.org/article/a-single-string-just-helped-confirm-genesis/
Fordította: Hecker Kristóf
Egy körülbelül 6 milliméter hosszú húrdarab veszélyezteti az emberiség történetére vonatkozó általánosan elfogadott evolúcióelméletet.
A BBC beszámolt arról, hogy az amerikai, francia és spanyol kutatók nemrég felfedeztek fel egy kis húrdarabot egy neandervölgyi lelőhelyen Franciaországban. A kutatók szerint a húr körülbelül 50.000 éves.
Az evolúcióelmélet szerint a neandervölgyiek a modern ember viszonylag újabb kori ősei voltak, ám közel sem rendelkeztek olyan kognitív képességekkel, amelyekkel a mai ember. Ez a felfedezés azonban megkérdőjelezi ezt a hipotézist.
A háromszálú húr nyilvánvalóan egy fa belső kérgéből készült – állítják a kutatók. A megtalált darab 6,2 mm hosszú és 0,5 mm széles, három rostból készítették, amelyek mindegyikét óvatosan „S-alakba” pödörték, majd összehúzva egy zsineggé alakították.
A zsineg készítésének képessége „azt jelzi, hogy a neandervölgyiek képesek voltak az olyan koncepciókat értelmezni, mint a párok, halmazok és számok.” A cikk tovább magyarázza, hogy ha a neandervölgyiek képesek csavart szálakból anyagokat előállítani, akkor ez azt jelenti, hogy valószínűleg olyan dolgokat is készíthettek, mint például „ruhák, táskák, hálók és akár csónakok”.
Ezenkívül a fák belső kérgének használata „bizonyította, hogy a neandervölgyiek részletes ökológiai ismeretekkel rendelkeztek a fákról és arról, hogyan lehet őket teljesen különböző tulajdonságú anyagokká alakítani”. Még mélyebb szinten ez azt mutatja, hogy a neandervölgyiek megértették a matematikát és képesek voltak „többszörös, egymást követő műveleteket egyidejűleg” követni.
Más szavakkal, úgy végezhettek el különböző műveleteket, mint a modern ember.
Noha ez megdöbbentő az evolúciós gondolkodásmóddal rendelkezők számára, csupán megerősíti azt, amit a bibliai teremtéshívők már tudnak: az emberek mindig is emberek voltak. Az emberek mindig is képesek voltak gondolkodni, érvelni, alkotni, dolgozni és kommunikálni, csakúgy, ahogy teremtettek.
A Genezis azt mondja, hogy nem egy korábbi, kevésbé fejlett ősből fejlődtünk ki. Ehelyett kifejezetten és szándékosan Isten képére, sok szempontból Őhozzá hasonlóvá teremtettünk. Ezért nem szabad meglepődnünk azon sem, amikor az evolúciót valló tudomány is kezdi felismerni, hogy a korai emberiség többek között kreativitással és intelligenciával rendelkezett.
Ez a francia barlangban található apró húrdarab csupán még egy emlékeztető, hogy köszönetet mondjunk Istenünknek azért, hogy az emberiséget – az idők kezdetén – teremtette, mely képes intelligens interakcióra az univerzummal, és ami még fontosabb, képes kapcsolatba lépni Vele. Csodálatos Teremtőt szolgálunk.
Bemutatott kép: Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, amely bemutatja a sodrott húrszálakat. A fennmaradt darab körülbelül 6,2 mm hosszú és 0,5 mm széles.
(Szerzői jog: PA Media / BBC News. Az amerikai szerzői jogi törvényeknek megfelelően a felhasználáshoz igazítva. Az ICR általi felhasználás nem jelenti a szerzői jogok tulajdonosának jóváhagyását.)
Irodalomjegyzék: