Kedves Kérdező

 

Úgy gondolom, mindketten Biblia-tanulmányozó emberek vagyunk, akik egyre jobban szeretnék megérteni a Bibliát. Ezért a Fil. 3.15b. alapján tudom, és hiszem, hogy amiben másképpen értünk, azt az Isten ki fogja jelenteni nekünk. A apokalüptó szó jelentései: feltár, nyilvánvalóvá tesz, felfed, leleplez, kijelent.

Tartalom:

  1. „Akik úgy gondolják, hogy Isten a 4. napon teremtette a Napot, Holdat, Csillagokat…”
  2. „1:3,4 Fényhordozó testek nélkül Isten milyen „világosságot” választott el a „sötétségtől”?”
  3. „1:5 Mit nevezhetett „NAPPAL-nak” és mit „ÉJSZAKÁ-nak” – nap nélkül? (mindezt az ELSŐ napon)”
  4. „1:8 Mi adhatta azt az „valamit” – (időintervallumot) – ami az estét ELVÁLASZTOTTA a reggeltől?”

 

 

  1. Akik úgy gondolják, hogy Isten a 4. napon teremtette a Napot, Holdat, Csillagokat…”

Mivel az van leírva a Bibliában, hogy Isten a 4. napon teremtette ezeket, számomra teljesen természetes, hogy ezt gondolom, és hiszem.

A Biblia ezt mondja:

1Móz.1.1. Első nap:

Börésit bárá Elohim et ha samajim ve et ha árec.

Kezdetben teremtette (e.sz.) Istennek (tb.sz.) a két eget (dualis) és a földet (e.sz.).

A Bibliában három ég van, de Isten az első napon csak kettőt teremtett meg.

Vannak, kik azt mondják: ez súlyos probléma a réselméletre nézve, mert vége lett mielőtt elkezdődött volna. – Igen, ez valóban egy logikus ellenvetés a réselmélet szemben.

Az, hogy melyik két eget teremtette Isten az első nap, megtudjuk a hatodik verstől kezdődően, vagyis a második naptól kezdődő eseményekből.

 

1Móz.1.6-8 Második nap:

És monda Isten: Legyen mennyezet (ráqía) a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől.

Teremté (ásá) tehát Isten a mennyezetet (ráqía), és elválasztá a mennyezet (ráqía) alatt való vizeket, a mennyezet (ráqía) felett való vizektől. És úgy lőn.

És nevezé Isten a mennyezetet (boltozat, égbolt = ráqía) égnek (sámajim): és lőn este, és lőn reggel, második nap.

„És úgy lőn.” – Ez egy megerősítő kifejezés, nekünk embereknek szól, hogy valóban így megtörtént.

Isten, a második nap teremti/alkotja az égboltot = ráqía, ami kb. a légkör, hidroszféra. Isten ezt is égnek (sámajim) nevezi el. Ez lett az első ég. Viszont az egek ragozása nem változott, maradt a kettes szám, mert folytatta az Úr az első nap megkezdett ég „kiépítését”. – Ez ellehetetleníti a réselméletet, még gondolati szinten is, mert a Biblia nemcsak folytonosságot, hanem egymásra épülést ír le a teremtés ezen szakaszában is.

A következő probléma: a ráqía, (kb. légkör, és hidroszféra) többek között az, ahol a madarak repülnek. Ha nincs levegő, akkor milyen geológiai korokról, és Ádám előtti fajokról beszélnek a réselmélet támogatói? (Vesd össze az 1. tudományos és teológiai problémával.)

Másik probléma:

A rés- és pusztulás-helyreállításelméletek által „Lucifer-özönvizének” elkeresztelt esemény a csillagokat, nem törli el, hanem meghagyja a mostani/jelenlegi eget.

Ha megmaradt az „Ádám előtti kor” ege, vagyis az „akkori világ” ege, akkor Isten minek teremt most még egyet, illetve hol van az „előző” ég?

2Pét. 3. 4-7

„És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert amióta az atyák elhunytak, minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva. Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára; Amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett: A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.”

A 7. vers egyértelműen kimondja ez a mostani/jelenlegi ég, amit látunk és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek. – Ez a leírás a Noé-kori özönvízzel összecseng, de teljesen ellentétes a réselmélettel.

Az előző fejezetben a Biblia pontosan megmondja ennek a szakasznak értelmét. 2Pét.2. 4-7

4 „Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;

5 És [ha] a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolcad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;

6 És [ha] Szodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, akik istentelenkedni fognak;

7 És [ha] megszabadította az igaz Lótot, aki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;”

Itt van a réselmélet által nagyon emlegetett régi világ. Amire a réselmélet nem ad választ, arra a Biblia szó szerinti olvasása a válasz.

Emellett a 2Pét.3.7-ben említett „minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva” mondatrészre összecseng Jézus szavaival. A Teremtés kezdete (ktiszisz + arkhé) szerepel a 7 versben és Márk 10.6-ban. Erről később még lesz szó.

 

Olvassuk tovább a megbízható Bibliát.

1Móz. 1.11-13 Harmadik nap:

A növényvilág teremtése.

Isten az előző napon teremti a levegőt ezen a napon pedig a szárazföldet, majd a növényeket. Itt is látjuk a folytonosságot és az egymásra épülést.

 

1Móz. 1.14-19 Negyedik nap:

14 „És monda Isten: Legyenek világító testek az ég (sámajim) mennyezetén (boltozatán, ráqía), hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

15 És legyenek világítókul az ég (sámajim) mennyezetén (ráqía) hogy világítsanak a földre. És úgy lett.”

Egyértelmű, hogy ezek ekkor lettek teremtve.

Ez a három magyar szó (héberben egy); „És úgy lett” megerősíti a Nap, Hold, stb. negyedik napi teremtését. Lásd első és hetedik kérdésed.

Ez a leírás megegyezik a Biblia többi részével pl.:

1Móz.15.5 „…Tekints fel az égre (sámajim), és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod.” (Mindhárom égről kapunk tájékoztatás a Bibliából, de ez más téma.)

A negyedik nap:

Most alakult ki teljesen az ég (sámajim), ekkortól vált lakhatóvá a Földbolygó, vagyis a szintér elkészült.

Ekkor teljesedik be az Ézsa 45.18 „Mert így szól az Úr, aki az egeket teremté; Ő az Isten, aki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté (tohu üres, formátlan, alaktalan) azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!”

 

A teremtési napok egy vázlata

  1. nap: A Kozmosz „néhány” „objektuma”, 2. ég és 3. ég., Földbolygó, tenger, idő, tér, anyag. (3. ég – ide ragadtatott el az, akit Pál ismer. 2Kor 12:2-)
  1. nap: Légkör, hidroszféra. (Levegő, szél, vízburok, a víz körforgása.)
  2. nap: Litoszféra, bioszféra. (Szárazföld, növényzet.)
  3. nap: Nap, Hold, Csillagok.
  4. nap: Élet a légkörben, és a hidroszférában. (Madarak, halak.)
  5. nap: Élet a litoszférában, bioszférában. (Állatok, első emberpár.)

Ezért mondják az egyik keretelmélet-variáció támogatói, hogy

1-3 nap: az „alkotó elemek” vagyis a színtér elkészítése,

4-6 nap: azok benépesítése.

Ez logikusan hangzik, és van benne igazság. A keretelmélet támogatói így folytatják érvelésüket:

  1. A csillagok gyakran angyalok a Bibliában. A csillagok, a 4. nap lettek teremtve. – Igen, van olyan Ige, amikor a csillagok alatt angyalokat ért a Biblia, de azt nem írja a Biblia, hogy az angyalok is a 4. nap lettek teremtve.
  2. Ádám is az uralkodási színtere megteremtése után lett teremtve. – Igen ez így van.
  3. Az angyali rendeknek is van uralkodási területe. Jud. 1.6 „És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta.”
  1. Azt is tudjuk, hogy az uralkodási területük a magasságban van. Ef.6.12 „Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” + Ef.2.2, stb.
  1. Az angyali rendek is uralkodási területük kialakítása után lettek teremtve. – Elképzelhető.
  2. Tehát a negyedik napon lettek az angyali rendek, királyi székek, stb. teremtve.

Szerintem ezt se alátámasztani, se megcáfolni nem tudjuk az első fejezetéből. Bármennyire is logikusnak tűnik, úgymond igeinek, ez nincs leírva az 1Móz. első fejezetében. Sőt a Jób 38.4-8 alapján sem állítható ezt teljes biztonsággal:

4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-e; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegletkövét;

7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 És zárta el ajtókkal a tengert, amikor előtűnt, az anyaméhből kijött;

A 4-6 vers az 1 nap eseményeit tárja elénk. – Ez logikusnak tűnik.

A 8. vers a 3. napra vonatkozik. – Ez is logikusnak tűnik.

Vannak, akik biztosra veszik, hogy a 7. vers a 4. napra vonatkozik, mert már voltak csillagok.

Az érvelés tovább folytatható, mivel kokáb (csillag) szerepel az alábbi versekben:

– 1Móz.1.16 Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

– 1Móz. 15.5 Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat.

– Ez.14.13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet…

ezért Lucifer lázadása, a teremtés hat napja után volt.

Az Ez.14.13-ból megtudjuk, hogy Lucifer, a csillagok fölé akarja rakni az ülőszékét, amik a 4. nap lettek teremtve.

Az Ez. 28.13-ból megtudjuk, hogy Lucifer, az Édenben, Isten kertjében volt, ami a 6. nap lett teremtve.

A Biblia ezen a területen is egységes. Tehát Lucifer lázadása, a teremtés hat napja után volt.

Akinek van, kedve vitatkozzon a keret-elméletesekkel, hogy ez helyes vagy helytelen értelmezés.

Én azt tudom, hogy „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk.” 5.Móz.29.29a Ezért én azt fogadom el, amit Isten egyértelműen lediktált, és az benne van a Bibliában.

 

Annyi biztos, hogy a Biblia első fejezete:

– nem beszél az angyali rendek, stb. teremtéséről,

– a réselmélet kizárható,

– a keretelmélet eddig több ponton logikus felvetésnek tűnik, ennek ellenére én ezen érvek alapján nem vallom magam keretelméletesnek. (Még akkor sem, ha ismerek még néhány logikus érvüket.)

 

Maradjuk a Bibliánál:

Isten a hatodik nap végén megerősíti, hogy a teremtés jó. 1Móz. 1.31

„És látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, íme igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.”

Mivel visszamenőleg jóváhagyja az első fejezet napjainak számát, ezért nem lehet évmilliókat becsempészni a történetbe. A réselméletet ez az egyetlen Bibliavers és indoklás is tökéletesen cáfolja. De van más is:

1.9 „És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.”

Isten előhozza az általa szándékosan elpusztított Földet, hogy az meglátszódjon. Azt a Földet, ahol „dühöngött a halál” ahol a bűn, ítélet, erőszak és tragédiák sorozata történt – erről mondja/mondaná azt az Isten, hogy jó?

A következő versek (Az eredeti szövegben nincs fejezet- és versszámozás.) 1Móz.2.1-3 szintén visszamenőleg jóváhagyja az első fejezet minden mozzanatát.

„Így befejeztetett …” IMIT,

„Így végeztetett el…” Kecskeméthy.

Károli:

„1 És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

2 Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala.

3 És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.”

Itt sem azt olvassuk:

És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

RÉS és sok esemény.

Mikor pedig …

Itt is számozással látjuk a jom szót, ami a szabályos Igemagyarázás alapján 24 órás napokat jelent. Ami megegyezik a 2Móz.20.11-ben leírtakkal:

„Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.”

A réselmélet szerint Isten nem hat napot dolgozott / nem hat napon keresztül teremtett, mert beilleszt évmilliókat a történetbe, ezért a 10 parancsot is át kell értelmezni, hogy az elmélethez lehessen igazítani.

1Móz.2.1-3 alapján azt mondhatjuk, hogy:

– az előző fejezet szószerinti értelmezése, illik ehhez a fejezethez,

– nemcsak egyezik, hanem meg is erősíti az első fejezetet,

– a réselmélet ezekben a versekben is kizárható,

– megtudjuk, hogy az angyali rendek, az 1-6 nap alatt lettek teremtve,

– nem tudjuk meg, hogy a teremtési napok közül melyikben lettek az angyali rendek teremtve.

Visszatérve az 1Móz.1. fejezete

Zárt, és logikus megfogalmazás, amiben gondolati szinten sincs helye résnek. Ezenkívül, minden másik teremtésleírással egyezik pl.: 2Móz. 20.11, Péld. 8.22-31, Mt.19.4-8, Mk.10.6, 1Móz.2. 1-15, Jób. 38:4-8, Zsolt. 104.

Ezekben szintén egy szó nincs résről. A Biblia egységes ebben a kérdésben is.

 

  1. 1:3,4 Fényhordozó testek nélkül Isten milyen „világosságot” választott el a „sötétségtől”?”

Azt tudjunk róla, hogy ebben a két versben, mind a négy esetben a világosság (or) szó szerepel. Jelentései: fény, világosság; láng, napvilág, Nap, ragyogás, fényesség.

A „legyen világosság” alapján nagyon valószínű, hogy ez is teremtett világosság. (A tudomány ismer „természetes” de nem a Napból származó fényt.)

A Zsolt. 104.2 „Aki körülvette magát világossággal (or), mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot.” egybecseng az 1Móz.1 teremtésleírásával. Itt is megelőzi a fény a Napot, valamint ez is teremtett fényre utal. (Ha nem lenne fény, akkor egyesek azon vitatkoznának, hogy Isten mit matatott a sötétségben, egyáltalán látott-e valamit vagy sem?)

Ézsa.45.7 „Ki a világosságot (or) alkotom (jácar)… és a sötétséget (hósek) teremtem…

 

  1. „1:5 Mit nevezhetett „NAPPAL-nak” és mit „ÉJSZAKÁ-nak” – nap nélkül? (mindezt az ELSŐ napon)”

 

Világosság (or) = nappal, sötétség (hósek) = éjszaka. Ezt írja a Biblia.

Te mit értesz nap alatt; nap vagy Nap?

Idő, (tehát nap) már volt. Ezt Jézus szava alátámasztja Mt.19. 4-8:

„Nem olvastátok-e, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonnyá teremté őket…”

Ez a „Kezdetben” (Börésít) szóra, a Biblia első szavára utal.

De a réselmélet támogatói Jézus szavait sem fogadják el, ezt is másként értelmezik, vagyis felülírják. Pl.: J. Sailhamer: A felszabadult Genezis című könyv 29. o. „Ebben a „kezdetben” elhelyezhető a bolygó számos geológiai folyamata, jégkorszaka, és globális éghajlatváltozása.”

Felmerül a kérdés, hogy Ádám és Éva benne van-e a kezdetben? Ha igen, akkor hogyan éltek évmilliárdokat, hanem akkor Jézus miért ad egyértelmű, de félrevezető támpontot?

Még jobban megfigyelhető az Igemagyarázat és Jézus szava közötti különbség a Mk.10.6-t olvasva: „De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten.”

Jézus szavát a Luk.11.50-51-ből is megismerhetjük: „Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának felvettetésétől fogva kiontatott, az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony, mondom nektek, számon kéretik e nemzetségtől.”

Ez a kozmosz kezdetéről/megalapításáról szól.

Jézus háromszor, jól behatárolhatóan meghatározza a teremtés kezdetét. Ezért én a réselmélet, egyetlen formáját sem tartom elfogadhatónak.

 

Térjünk vissza az 1Móz. 1-re.

Tehát világító testek még nem voltak, de volt valamilyen „teremtett fény” amit világosságnak mond a Biblia.

 

Idézet a Batten – Ham – Sarfati – Wieland: Kérdések a Kezdethez könyv 44.-45. oldaláról:

„2. kifogás: 1Mózes 1 szerint Isten a Napot (az égitestet) csak a negyedik napon teremtette. Hogyan lehetett akkor nappal és éjszaka az első három napon (szokásos napok)?

Válasz:

  1. a) Fontos, hogy a „nap” kifejezésére választott szót pontosan értelmezzük. Ha Biblián kívüli elképzelések által nem befolyásolva vizsgáljuk Mózes 1. könyve 1. részét, megállapíthatjuk (mint már azt korábban megmutattuk), hogy mind a hat teremtési nap esetén a jóm héber szót használja, méghozzá mindig egy számmal és a „lett este, és lett reggel” kifejezéssel együtt.

Az első három nap teremtését ugyanúgy írja le, mint a másik háromét. Tehát mind a hat nap egyforma, szokásos nap.

  1. b) A nappalokhoz és éjszakákhoz nincs szükség a Napra! Amire szükség van, az fény és forgó Föld. Isten a fényt az első napon teremtette (1Mózes 1,3). A „lett este, és lett reggel” kifejezés bizonyosan azt jelzi, hogy a Föld forgott. Ha egy meghatározott irányból fény érkezik és a Föld forog, akkor van nappal és éjszaka.

Honnan jött a fény? Ezt a Biblia nem közli velünk,28 de 1Mózes 1,3 arra utal, hogy teremtett fény volt, amelynek gondoskodnia kellett a nappalról és az éjszakáról, amíg Isten a negyedik napon meg nem teremtette a Napot, amely attól kezdve meghatározta a napszakokat. Jelenések 21,23-ból megtudhatjuk, hogy egy napon a Nap fölöslegessé válik, mert a mennyei várost Isten dicsősége világítja majd meg. Akkor sugárzó égitest nélkül is világos lesz.

Hogy Isten miért éppen így csinálta, az talán azzal indokolható, hogy ezáltal akarta szemléltetni számunkra, hogy a teremtésben nem a Napé az elsőbbség, amint azt az emberek a történelem során sokszor gondolták. A Föld nem a Napból keletkezett, amint azt az evolúciós elméletek sugallják, hanem a Napot Isten külön teremtette arra a célra, hogy meghatározza a napszakokat (1Mózes 1,16).

A népek (pl. az egyiptomiak) minden történelmi korszakban imádták a Napot. 5Mózes 4,19-ben Isten óvta az izraelitákat attól, hogy a Napot imádják, ahogy azt a körülöttük levő pogány kultúrákban tették. Nekik azt az Istent kellett imádniuk, aki a Napot teremtette, és nem a teremtett Napot.

28 Egyesek azt kérdezik, miért nem nevezi meg Isten a fényforrást. De ha Isten mindent közölt volna velünk, annyi könyvünk lenne, hogy nem lenne időnk végigolvasni őket. Isten minden információt megadott nekünk ahhoz, hogy helyes következtetésekre jussunk.”

A Biblia itt is következetes és egyértelmű: már az első napon elkezdődik a nappalok-éjszakák váltakozása. Lásd következő kérdésed.

 

  1. „1:8 Mi adhatta azt az „valamit” – (időintervallumot) – ami az estét ELVÁLASZTOTTA a reggeltől?”

 

1Móz.1.1 Kezdetben. – Ekkor kezdődik az idő, földi, és világegyetemi értelemben.

A jom szó alapesetben 24 órás napot jelent. Az ettől eltérő, tehát nem 24 órás napot kell felismerni. Amikor a jom szó számmal együtt szerepel, akkor az mindig, kivétel nélkül 24 órás napot takar. Se többet, se kevesebbet.

Amikor a jom szó éjszakával együtt szerepel, 24 órás napot jelent, ez alól nincs kivétel.

A lett este és lett reggel kifejezés, minden esetben 24 órás napot takar. Ilyen dolgok miatt mondják a nyelvészek azt, hogy a réselmélet „nyelvtanilag tarthatatlan.”

Az előző és a mostani kérdésedre a Biblia szószerinti olvasása a válasz.

 

  1. „1:11 Miért a növényvilágot teremtette meg hamarabb, mint a fényt hordozó égitesteket, hiszen a jelenlegi tudásunkkal is tudjuk, hogy a növényzet nem él meg fény (világosság) nélkül?! (HARMADIK nap)”

 

– Egy, azaz egyetlen 24 órás napról van szó.

– Ez lehet kevesebb, mint 24 óra, mert nem tudjuk a napszakot, (óra, perc) amelyben Isten a növényeket teremtette.

– A Biblia azt mondja, ekkor már van világosság (or).

– Amikor Isten teremt valamit; az erős, életerős. Akkor még nem volt a Föld a hiábavalóság alá vetve. Egy éjszakát a mai növények is kibírnak, nem még az özönvíz előtti növények.

 

 

  1. „1,14 És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek JELEK, és meghatározói ÜNNEPEKNEK, napoknak és esztendőknek. (ez a NEGYEDIK nap)

(Ha már az 1:15-ben – az első napon – egyszer el lett választva a nappal az éjszakától, akkor miért kellett ezt „még egyszer” elválasztani a NEGYYEDIK napon?)

 

  1. Nem inkább egy olyan POZÍCIÓBA ÁLLÍTÁSÁRÓL van-e szó a már meglévő világítótesteknek, amely az Ádámi embernek az Isten akarataszerinti életvitelét teszi alkalmassá? Hiszen a növények már élnek a harmadik naptól is!, de csak az Ádámi ember számára (lesz) törvénnyé az Isten ünnepeinek megtartása, amit a Nap és Hold járásai alapján tud meghatározni.)”

 

Szerintem mind a héber, mind a magyar szöveg egyértelmű:

1Móz. 1.4-5

Isten, választotta szét; a világosságot, a sötétségtől. Ekkor kap nevet a nappal, és az éjszaka.

1Móz. 1.14-16

A világító testek, különítik el; a nappalt, az éjszakától. Ahogy te is írod, az emberek miatt van ez így. „Az ember Isten akarata szerinti életvitelét teszi alkalmassá.”

1Móz. 1.16 Teremté (ásá) tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

Ekkor váltja fel a kezdeti világosságot, a Nap, Hold, csillagok fénye, tehát a mostani természetes fény.

Az éjszaka nem szellemi sötétség, a „megsötétedett” Lucifer (= Fényhordozó, aki elveszítette fényét), mert az éjszaka nem ellenség, nem gonosz, hanem a pihenés, regenerálódás ideje. A pásztorok, hajósok, vándorok, pilóták, stb. segítője.

Szerintem nem pozícióba állításról van szó, mert:

14 És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

15 És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.

16 Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

17 És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

A héber szövegben itt is folytonosságot és egymásra épülést látunk, valamint a nem lévő világítótestek megteremtését. Ásá, a teremtési cselekvés harmadik szava. Jelentés tartalma: dolgozik, megmunkál, tesz, csinál, készít, teremt, alkot, készít, előállít.

Kétszer is szerepel, hogy „Mondta Isten legyenek” – ezek egyértelmű teremtési eseményként írják le a Nap, Hold, csillagok teremtését.