Miért nem két, vagy több

jó közül választhatunk?

 

 

Karl Bernhardt 

2020. február

 

 

 

Témakörök:

Ha Isten jó, akkor miért nem jó és jó között választhatunk?

Isten miért nem jó, jó, jó és nagyon jó közötti választást enged?

 

 

 

 

Válasz 1.: Akkor ez lenne a probléma

 

Ha Isten ezt tenné, akkor sok ember számára ez lenne a baj. A romlott természet mindig az éppen aktuális kormányzási rendet támadja. A Biblia különböző korszakaiban (ártatlanság kora, lelkiismeret kora, pátriárkák ideje, egyiptomi fogság, törvény korszaka, Jézus Krisztus kereszthalála utáni időszak) mindig volt rend. Látjuk, hogy az emberiség Isten és emberek minden kormányzási rendjét megszegte, az emberek mindig követtek el bűnöket. 

 

A bűnre, lázadásra nem egy új, vagy éppen áhított 

kormányzási rend a megoldás, hanem a megváltozás.

 

 

 

   

Válasz 2.: Ez nem szabadság

 

Ez nem szabadság, hanem a rabság egy formája, az aranykalitkában való tartás. Ez csak egy kifinomult manipuláció lenne. Milyen kapcsolat az, amiben csak az egyik félnek lehet meg az akarata? 

Milyen kapcsolat az, amit nem lehet megszakítani? Ördögi.

 

 

 

 

Az aranykalitkában való tartás hány százalékos szabadság?

 

 

 

 

 

 

  

Válasz 3.: A korlátozott akarat, vajon szabadság? 

 

A csábítással foglalkozó iskolákban tanítják: ha el akarsz menni a B helyre úgy kell a nőnek elővetni ezt a dolgot, hogy „Hová menjünk drágám, A vagy B helyre?” Miközben a B helyről a nő szeme elé valami kívánatos dolgot/képet teszel, amire a nő rámozdul. A nő úgy érzi ő döntött, te pedig örülsz, mert rávetted a nőt, hogy engedelmeskedjen neked.

 

De tényleg ez a szabad akarat?

 

 

 

 

Válasz 4.: Aljas marketing-fogás

 

Az üzleti életben elterjedt marketing-fogás a: „Mi lenne jó önnek?” és a “Melyik jó önnek?” mondatok.

 

Délelőtt vagy délután? Melyik jó önnek?

Kedd vagy csütörtök? Melyik jó önnek?

Hol lenne jó önnek? 

A „mi lenne jó önnek?” mondat valójában a manipuláció azon formája, amiben a vevő úgy érzi, hogy ő akar vásárolni. Holott az egész pusztán azért történik, mert a marketinges érdeke a termék eladása, ehhez pedig minél több áldozatra van szüksége. 

 

Isten nem ilyen, Ő tényleges szabadságot ad.

 

Amikor megismerjük Istent, akkor önként, szeretetből, tehát valódi szabadságból kezdjük követni Őt, és szívbéli meggyőződésből kezdünk neki engedelmeskedni.

 

A dolog különlegessége, hogy ez a jól felfogott érdekünk, de mégsem érdekből, önzésből követjük, hanem szeretetből. Ő ad, erre mi is adunk, és mindketten kapunk. Nincs hiszti, követelőzés, manipulálás, stb. A kapás, önérdek, ego helyett, az adás, és a másik megbecsülése lesz a cél. Így felfedezzük a Világegyetem egészében felelhető, legmagasabb fokú kapcsolatot. Isten is, és mi is, önként ajándékozzuk egymásnak magunkat. Ebben a kapcsolatban lesz boldog, szabad és kiteljesedett mindkét fél. 

E kapcsolat jellemzői: hűség, nemesség, tisztaság, megbízhatóság, tartósság.

 

 

 

Válasz 5.: Mi az, hogy jó?

 

Akik azt erőltetik, hogy Istennek két vagy több jó közüli választás módszerével kellene irányítania a világegyetemet, először meg kellene fogalmazniuk mi az, hogy: 

• jó,
• rossz?

 

Ami az egyiknek jó, a másiknak az gyakran rossz. 

Még, olyan hétköznapi dologból is gyakran összeveszés, gyűlölködés, verekedés lesz, mint a zenehallgatás. Az egyik hangosan, a szomszédja halkan szeretné, hogy szóljon a zene, és máris kész a konfliktushelyzet.

 

Ezért van szükség egy örökkévaló, abszolút erkölcsi törvényre,

amelyben egyértelműek a határok, ahol egyértelmű, hogy mi a jó, és mi a rossz.

 

 

 

Válasz 6.: Milyen az Isten szeretete az ember felé?

 

 

A tékozló fiú, és a tékozló báty, és a mindig szerető apa története

 

Egy embernek két fia volt: Azt monda a kisebbik az ő apjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztotta köztük a vagyont. Nem sok nap múlva aztán a kisebbik fiú összeszedte mindenét, messze vidékre költözött; és ott eltékozolta az egész vagyonát, mert tobzódva élt. Miután mindent elköltött, nagy éhség támadt azon a vidéken, és ő kezdett szükséget látni. Akkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldte őt az ő mezeire disznókat legeltetni. Kívánta megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek; de senki sem adott neki.

 

Mikor aztán magába szállt, mondta: Az én atyámnak sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok! Fölkelek elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak neveztessem; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy! És felkelt, elment az ő apjához. Mikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és oda futott, megölelte, és összecsókolgatta őt. És mondta neki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak neveztessem! Az atyja pedig mondta az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira! És hozzátok elő a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vigadjunk. Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadt; elveszett, és megtaláltatott. Kezdtek vigadni.

 

Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. Amikor hazafelé jött, és már közeledett a házhoz, hallotta a zenét és táncot. Szólt az egyik szolgának, megkérdezte, mi történik? Az pedig mondta neki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatta a hízott tulkot, mert egészségben nyerte őt vissza. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Az ő atyja ezért kiment, kérlelte őt. Ő pedig felelvén, mondta atyjának: Íme ennyi esztendőtől fogva szolgálok neked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nekem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vigadjak. Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad neki a hízott tulkot. Az pedig monda neki: Fiam, te mindenkor énvelem vagy, és mindenem a tiéd! Vigadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott. Lukács evangéliuma 15. fejezet 11-32.

 

 

Milyen az apa viselkedése?

 

Az apa elengedte a fiát, amikor az el akart menni. 

A másik fiával együtt volt, mert az ezt akarta. 

Az apa akkor is szerette a fiát, amikor az átvette az örökségét, és elherdálta.

Az apa akkor is szerette a fiát, amikor az nem vette át az örökségét, és egész életét szolgaként élt.

Mindig a jót akart a fiainak.

Tiszteletben tartotta a fiai akaratát.

 

 

Emellett az apa mellett a fiai, de még a szolgái, munkásai is megélték a szabadságot.

 

 

 

A történet bemutatja Isten szeretetét: 

• amely mindig erős, mély, és valódi,
• ugyanakkor valódi szabadságot biztosít,
• mindig várja a tékozló visszatérését, 
• azonnal megbocsát, ha a tékozló bocsánatot kér, 
• mindene a gyermekeié.

 

 

 

 

Vissza a Szenvedés menühöz.

 

 

 

A képek forrása: 123rf.com