Hányan élték túl az Özönvizet?

 

Hányan élték túl az Özönvizet?

Cserháti Mátyás

 

Bevezetés

Hasonlóan azokhoz a kérdésekhez, hogy mit tanít a Biblia a teremtésről, illetve Isten Ádámon kívül teremtett-e más embereket, egyesek azt a kérdést teszik fel, ugyancsak Noé és családja élte túl az Özönvizet? Mások is túlélhették valamilyen módon? Az Özönvíz tényleg világméretű volt? Vagy lokális lehett? Milyen bizonyítékok vannak egy globális Özönvízre? Az állatok hogyan férhettek Noé bárkájába?

Fontos kérdések ezek, mivel ezek a Biblia hitelességét, illetve Isten jellemét érintik. Látni fogjuk, hogy az Özönvíz teljesen elborította az egész világot, és csak Noé és családja élte túl ezt a csapást. Az Özönvíz nem volt lokális. Csak azok az emberek élték túl az Özönvizet, akik a bárkában voltak, és senki nem élte túl, aki nem volt rajta. Mivel az Özönvíz világméretű volt, mindenki elpusztult, aki nem ment be a bárkába.

Az Özönvíz Isten haragjának a kinyilvánítása volt. Isten igenis haragszik az emberre a bűne miatt, mivel minden bűn Isten ellen irányul. A világ már egyszer annyira elsüllyedt a bűnbe, hogy Istennek el kellett pusztítania. Ha más emberek valamilyen módon túlélték volna, ez azt jelenti, hogy Isten Ítéletét ki lehet játszani, el lehet menekülni tőle. Ez azt jelentené, hogy Isten nem mindenható, ami tévedés.

A modern ember viszolyog attól, hog engedelmeskedjen Istennek. Nem akar tudni arról, hogy ő bűnös emberk, és Isten ítélete vár rá. Ezért Isten haragjáról, büntetéséről sem akar tudni. Az Özönvíz Isten haragjának a világos emléke, aminek világszerte vannak világos jelei.

 

Az Özönvíz talán lokális volt?

Először foglalkozzunk azzal a gondolattal, hogy az Özönvíz csak lokális volt. Ez sok-sok problémát vet fel. Ha ez így van, akkor Noé miért vitt fel minden fajból kettőt-kettőt? Sőt, miért is vitt fel Noé madarakat a bárkába? Egyes madárfajok képesek több ezer mérföldet migrálni. Miért nem csak a helyi állatokat vitte fel? Ha csal lokális özönvíz lett volna, akkor nem minden fajt kellett Noénak felvinnia a bárkba. Kisebb bárka is elegendő lett volna, rövidebb időtartamra. Ez azért fontos, mert az Özönvíz 371 napig tartott, és minden állatot át kellett menteni az Özönvíz alatt. A mezopotámiai térség, ahol Noé élt az egy félmedencét alkot, és a víz az elfolyt volna a perzsiai öbölbe.[1]

Olvassuk el az 1Mózes 9,11-t! „Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére”. Ha csak lokális volt az Özönvíz, akkor Isten miért ígéri meg Noénak, hogy több ilyen lokális özönvizet nem bocsát a földre?

Látjuk, hogy a lokális özönvíz elméletnek nem sok erőssége van, és ki lehet zárni. Ez azt jelenti, hogy az Özönvíz inkább világméretű volt.

 

Tudományos bizonyítékok a globális Özönvízre

Érdekes módon, a legegyszerűbb bizonyíték az Özönvízre a fosszíliák jelenléte. Gondolkozzunk el csak ezen! Valaha láttál-e fosszíliát lassan keletkezni valahol a vadonban? Ha belegondolsz, szinte nem is látunk csontokat a földben ahogyan lassan fosszíliává alakulnak. Talán egy-két csont töredék el van ásva a földben, de olyat senki nem látott, hogy egy egész csontváz lassan eltemetődjön. Pedig több tíz vagy száz millió év alatt rengeteg sok fosszília kellett, hogy keletkezzen. Ez azért van, mert az állatok teste nagyon gyorsan lebomlik. A többi állat pedig éhes, és amint egy állat elhullik, gyorsan megeszik. Az Amazonban például órák alatt eltűnnek az állati maradványok.

Ezzel szemben a fosszíliák túlnyomó többsége az Özönvíz alatt időbelileg pontszerűen keletkeztek. Ez szembanáll az evolucionista egyformaság elvével, miszerint a fosszíliák évmilliók alatt keletkeztek. Egyes szekuláris kutatók is azt állítják, hogy a Marson is egyszer volt bolygóméretű vízözön. Ehhez képest a Föld felszínének legalább a 70%-át víz borítja. Ezért is nagyon lehetséges egy világméretű Özönvíz, amely nagyon sok nyomot hagyott maga után.

Például sok olyan kőzettani réteg van, amely nem egyenesen, több évmillió alatt rakódott le, hanem önmagára hajlik vissza, olykor nagyon éles szögben. Egész hegyoldalak is összenyomódtak. Rengeteg olyan fosszília is van, amely több kőzettani rétegen át húzódik, amely több száz ezer vagy akár millió évet is foglal. Emellett vannak olyan fosszilis temetők, amelyek nagyon nagy földrajzi terőleteket foglalnak. Ilyen például a Morrison képződmény, amelyben több ezer dinoszaurusz csontmaradvány van, és amely egészen dél Kanadától Újmexikóig terjed. Ez a nagy képződmény a föld múltjában rakódott le valamikor. Manapság nem lehet megfigyelni ehhez hasonló képződmény lerakódása. A Mount St. Helens vulkánkitörés példa arra, hogy több méter magasságú kőzetrétegek órák alatt is keletkezhetnek, és nem évmilliók alatt.[2]

Emellett lehet szólni olyan érdekes fosszíliákról, amelyek mintha pillanatszerűen keletkeztek. Egy ilyen lelet egy nagyobb hal, amint megeszik egy kisebb halat. Találtak olyan halrajt, amelyek egy irányban úsztak, amikor hírtelenül meghaltak.[3] Találtak egy Protoceratops és egy Velociraptor egész csontvázát, amikor három dimenzióban harcoltak egymással. És még említést is kell tenni fehérje, DNS, kollagén, és más egyéb lágyszövetekről, amelyeket megtaláltak dinosazurusz maradványokban, több tucat helyen világszerte.[4],[5] Az ELTE-n állatrendszertanon azt tanították nekünk, hogy a Földtörténet múltjában volt egy olyan világméretű kihalás, amikor a vízi élőlények több mint 90%-a kihalt. Tengeri állatok maradványait akár a kontinensek belsejében is lehet találni, akár a legmagasabb hegyeken, mint a Mt. Everest csúcsan. Ez azért van, mert a Biblia szerint „Azután a vizek felette igen nagy erõt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.” (1Mózes 7,19).

Emellett arról is hadd tegyek említést, hogy világszerte több száz törzsi legenda mind arról szól, hogy a Földet egyszer özönvíz borította, és hogy csak kevesen élték túl egy hajóban. A túlélők azután benépesítették a földet, akiktől ők is származtak. Teljesen elképzelhető, hogy ez az esemény a bibliai Özönvíz volt, amely torzításokkal ugyan, de rengeteg nép emlékében fennmaradt.[6]

Látjuk tehát, hogy tudományos szemszögből a Föld múltjában történt egy világméretű katasztrófa. Minden, amit felsoroltam, a bibliai Özönvízhez köthető. Nézzük, hogy a Biblia mit ír erről a világméretű kataklizmáról.

 

Az Özönvíz világméretű volt

A Biblia világosan arról ír, hogy az Özönvíz világméretű esemény volt. Az 1Mózes 6-ban azt látjuk, hogy az emberi gonoszság elhatalmasodott az akkori világban. Egyfolytában csak rosszat műveltek. Ennél jobban nem lehet elromolni. Ezért Isten azt tervezi, hogy elpusztítja az egész világot, emberrel és állattal együtt:

„És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az õ szívében. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színérõl; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.” (1Mózes 6,5-7)

Ezt még nyomatékosítja a 13. vers:

„Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett elõttem, mivelhogy a föld erõszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem õket a földdel egybe.”

Itt nemcsak az emberről van szó, hanem minden test is el fog pusztulni. Erről még a 17. vers is szól:

„Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élõ lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.”

Mivel Isten még az állatokat is eltörli, biztosak lehetünk abban, hogy az Özönvíz az egész világra terjedt ki. Ez azért van, mert Isten ítélete totális, és mindent magába foglaló. Három versben olvasunk erről, amelynek világos jelentését nem lehet kikerülni.

Noha Isten az emberiséget eltörli, egy embert, Noét, és a családját megmenti. Ez azért van, mert Noé igaz ember volt, aki Istennel járt szövetségben. Isten parancsot ad Noénak, hogy bárkát építsen, mivel ezzel akarja Isten átmenteni az igaz emberiséget egy új világba.

Az 1Mózes 7. fejezetben az Özönvíz elkezdődik, és összesen 371 napig fog tartani, ami egy hosszú időtartam. Az 1Mózes 7,19-23 azt mutatja be, hogy az Özönvíz világméretű, és mindent elpusztít, pont ahogyan Isten az előző fejezetben mondta is:

„Azután a vizek felette igen nagy erõt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának. Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala. És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgõ minden csúszó-mászó állat; és minden ember. Mindaz, a minek orrában élõ lélek lehellete vala, a szárazon valók közûl mind meghala. És eltörle [az Isten] minden állatot, a mely a föld színén vala, az embertõl a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földrõl; és csak Noé marada meg, és azok a kik vele valának a bárkában.”

A héberben a כָּל (kol) szó azt jelenti, hogy mind-minden. Amikor a héberben a ’kol’ szót egyszer használják egy szövegrészben ott talán lehet szó valamiféle kivételről. Magyarul egy általánosításról lehet szó. Azonban amikor a kol szó kétszer szerepel, az nyomatékosítja a mondanivalót.[7] Az 1Mózes 7,19-23-ban azonban a kol szó nyolcszor fordul elő. Itt a Biblia teljesen világosan, nagyon nagy nyomatékkal azt mutatja, hogy az Özönvíz az egész Föld felszínét elborította, és az összes hegyet is eltakarta.

A 20. vers figyelemreméltó, hogy a vízszint legalább tizenöt singgel voltak a legmagasabb hegyek fölött. A bárkának a magassága harmic sing volt, az 1Mózes 6,15 alapján. Ez azt jelenti, hogy a bárka félig elmerült a vízbe, vagyis tizenöt singnyit. A vizek természetesen a legmagasabb hegyeket ennél mélyebben is beboríthatták.

Minden ember és minden állat, a barom, a csúszó-mászó, a madarak mind elpusztultak. Amint korábban is írtam, az Özönvíz az oka annak, hogy sok állati maradványt találunk világszerte a kőzetekben, és nem az egyformaság elve miatt. Korábbi írásaimhoz kapcsolódóan az állatok nem egymást ették (1Mózes 1,30), hanem az Özönvízben pusztultak el.

Csak Noé maradt meg, és azok is akik vele együtt voltak. Ez ehhoz hasonló, mint amikor Egyiptom földjén a tíz csapás idején teljes sötétség van, de csak a zsidóknál volt fény a házaikban (2Mózes 10,21-23).

A Biblia világosan azt mutatja, hogy az Özönvíz világméretú volt, és hogy csak azok élték tól, akik benne voltak a bárkában. Mindenki a bárkán kívül elpusztult. Nézzünk további bizonyítékot, hogy csak a bárka utasai élték túl az Özönvizet!

 

Igaz Noé és Lót esete

Érdekes módon, Noé és Lótnak az esete Sodomában hasonlít egymásra. Mindkettő Isten embere, akik nagyon nagy erkölcstelenségek közepette élnek. Az 1Mózes 7,1 arról ír, hogy Noé és családja az ő idejükre az egyetlen istenfélő emebrek voltak az egész világon. Az erkölcstelenség ténylegesen annyira elfajult. Egy nemzedék is elegendő ahhoz, hogy egy nép elfelejtse az Istenét (Bírák 2,10). Isten ezért pusztítja el az egész világot.

Nézzük meg Lótnak az esetét! Az 1Mózes 19. fejezete arról szól, hogy Isten angyalai kiküldik Lótot Sodomán kívül, mert elpusztítják annak gonoszsága miatt:

„És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? võdet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helybõl. Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nõtt az Úr elõtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt.” (1Mózes 19,12-13)

Itt is azt látjuk, hogy csak Lót és családja menekül meg. Érdekes, hogy a 18. fejezetben Ábrahám kérdezősködik Istentől, hogy Isten ugyan kegyelmez-e Sodomának? Mennyire kell, hogy elromoljon egy város, vagy egy hely, mielőtt Isten azt elpusztítja? Az 1Mózes 18,20-33 között Ábrahám egyre lejjebb emelni az igaz emberek számát, mielőtt Isten elpusztítaná Sodomát. Tíz embernél hagyja abba a kérdezősködést. Ez azt jelenti, hogy legalább tíz igaz ember kell ahhoz, hogy egy város biztonságban legyen Isten ítélete elől.

Mennyire romlott el Sodoma városa? Erre ad választ az 1Mózes 19,4-7:

„Lefekvésök elõtt a város férfiai, Sodoma férfiai körûlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytõl egyig. És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük õket. És kiméne Lót õ hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót. És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot.”

Itt azt olvassuk, hogy minden sodomita férfi megjelent Lót házánál, egytől egyig. Szó szerint az összes. Azt kérték Lóttól, hogy megismerhessék a két angyalt, akik Lót házában voltak, mivel azokat emberekkel tévesztették össze. Lót azonban maga mögé zárja az ajtót, mintha el akarná zárni az utat a két angyalhoz, és azt kéri a sodomita férfiaktól, hogy ne tegyék meg azt a bűnt, hogy szexuálisan érintkezzenek a két angyallal.

Itt azt látjuk, hogy Sodoma városában mindenki már teljesen megromlott erkölcsileg. Tehát nem volt már az a tíz igaz ember sem, aki miatt Isten mégis megőrízné a várost.[8] Csak Lót és családja marad meg, akik viszint menekülnek. Sodoma ítéletnapja eljött. Isten kénköves és tüzes esőt bocsát Sodomára és elsüllyeszti azt (1Mózes 19,29). Hasonlóan minden ember elromlott Noé idejében, és ezért minden ember az igaz Noén és családján kívül meghalt.

 

Az Özönvíz utáni szövetség

Az előbb utaltam is arra, hogy csak Noé és családja élte túl az Özonvizet, az 1Mózes 7,23 alapján. Összesen nyolcan voltak a bárkában: Noé és felesége, Noé három fia, Sém, Khám, és Jáfet, és azoknak a feleségei. De van más bibliai kijelentés ezen kívül, ami alátámasztja azt, hogy csak ők voltak a túlélők. Erről bővebben szól az 1Mózes 9-nek az első 19 verse. Itt Isten több dolgot csinál.

Először is, Isten szövetséget köt Noéval és a fiaival:

„Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok. És minden élõ állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig. Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.” (9-11. vers).

Itt Isten olyan szövetséget köt Noéval és a fiaival, hogy többé nem pusztítja el a földet világméretű Özönvízzel. Ezt a szövetséget Isten nemcsak az emberekkel köti, hanem az állatokkal is, tehát általános jellegű lesz. Azóta történtek kisebbméretű lokális özönvizek, tehát ha a bibliai Özönvíz szintén csak lokális volt, akkor Isten megszegte az ígéretét, márpedig Isten hűséges és ilyet soha nem tesz. Soha nem lesz még egyszer olyan világméretű Özönvíz, amely során minden test elpusztul.

Milyen lesz ennek a szövetségnek a jele? Ez a jel a szívérvény lesz:

„És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök idõkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élõ állat között, mely ti veletek van: Az én ívemet helyeztetem a felhõkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. És lészen, hogy mikor felhõvel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhõben. És megemlékezem az én szövetségemrõl, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testbõl való élõ állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. Azért legyen tehát az ív a felhõben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségrõl Isten között és minden testbõl való élõ állat között, mely a földön van. És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van.” (1Mózes 9,12-17)

A szívárvány egy olyan jelenség, amely felhős időben jelenik meg, eső után. Az, hogy a szívárvány először csak az Özönvíz után jelenik meg, azt jelenti, hogy az Özönvízzel a föld légköre nagyon nagy mértékben átalakult és megváltozott. Emlékezzünk arra, hogy a föld mélyégei felszakadtak és erőteljes esőzések voltak negyven napig (1Mózes 7,11-12). Itt Isten elismétli, hogy ez a szövetség örökkévaló lesz, és minden élővel köti. Ennél világosabben nem lehet kifejteni, hogy az Özönvíz világméretú volt. Aki ezt tagadja, a bibliai szöveggel szembenáll.

Isten azonban parancsot ad Noénak és a fiainak az Özönvíz után. Ugyanúgy, mint Ádámnál, Isten azt parancsolja Noének és fiainak, hogy betöltsék a földet:

„Azután megáldá Isten Noét és az õ fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.” (1Mózes 9,1)

Ezt Isten elismétli a következő igeszakaszban is:

„Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja. Ezek hárman a Noé fiai s ezektõl népesedék meg az egész föld.”

Ez azt jelenti, hogy minden ma élő ember Noétól és a három fiától származik, akik név szerint fel vannak sorolva. Nincs olyan ember, aki ne lenne a leszármazottjuk. Ez azt bizonyítja, hogy nem volt más ember, aki a bárkán kívül túlélte volna az Özönvizet. Mert ha igen, akkor ők is tovább szaporodhattak volna.

Utoljára vizsgáljuk meg az 1Mózes 9,2-4-ig terjedő igeszakaszt, mert fontos mondanivalót tartalmaz az előző írásaimhoz kapcsolódóan:[9]

„És féljen és rettegjen tõletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelûl; a mint a zöld fûvet, nektek adtam mindazokat. Csak a húst az õt elevenítõ vérrel meg ne egyétek.”

Tudniillik Isten itt engedi meg az embernek nemcsak a növények evését, amit a teremtésnél rendelt az embernek (1Mózes 1,29), de már az állatokat is megehetik az emberek. Ezért félnek majd az állatok az emberektől, mert tudják, hogy az emberek őket mostantól kezdve prédául ejthetik. Ez azt jelenti, hogy a teremtésnél nem volt emberi, sem állati halál sem, a teista evolucionista vagy más kompromisszumos nézetekkel szemben.

 

Az Újszövetség tanítása az Özönvízről

Az Özönvíz egy olyan jelentős esemény volt, hogy erről Jézus is tanít az Úszövetségben. Kiemelek négy igehelyet, ami az Özönvízről szól. Először is, Jézus egyik példabeszédében a világ végéről beszél, a Máté 24-ben. Arról beszél Jézus, hogy a világvég hírtelenül jön el, és hogy senki nem tudja sem a napot, sem az órát, amikor jön. Fontos, hogy Jézus a világvégét az Özönvízzel hasonlítja össze:

„A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert a miképen az özönvíz elõtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne. És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.” (Mt. 24,37-39, vö. Lk. 17,27)

Az emberek ettek és ittak, nem törődve Isten dolgaival, ami azt jelenti, hogy az Özönvíz ítélet az emberi bűnre. Továbbá az Özönvíz nemcsak néhány embert értintette, nemcsak a földnek egy régióját öntötte el, hanem mindnyájukat elragadta. Isten ítélete minden embert érint. Nem lehet semmilyen módon kikerülni, mint ahogyan nem élhették túl az Özönvizet azok az emberek, akik nem voltak a bárkán.

Az evangéliumokon kívül az apostoli levelek is megemlítik az Özönvizet. Erről beszél például Péter apostol:

„A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketûrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által.” (1Péter 3,20)

Erről ír még a 2Péter 2,5 is:

„És [ha] a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetõjét, nyolczad magával megõrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát.”

Ez a két vers megerősíti azt az állítást, hogy csak nyolc ember élte túl az Özönvizet, vagyis Noé és családja.

 

A történelmi keresztyénség tanúságtétele az Özönvízről

Nézzünk meg néhány egyházfő kijelentését az Özönvízről a történelmi keresztyénségből.

Ireneusz:

„Továbbá a bárkáról szóló egyezményről az Özönvízkor amikor nyolcan megmenekültek, ami világosan azt mutatja, hogy az Ogdoad (a nyolcak) üdvösséget hoz”.[10]

Továbbá:

„Mivel az Isten Fia egy és ugyanaz, azoknak ad az örök életre fakadó vízforrást, akik Őbenne hisznek, és a fügefát azonnal kiszárítja, valamint Noé idején az Özönvizet igazságosan elhozta, hogy kiírtsa az embereknek utálatos fajtáját, amely nem termett gyümölcsöt Isten számára”.[11]

 

Ágoston:

„Arra a tényre tekintve, hogy minden embert elpusztított az Özönvizben, egy igazságos ember és családja kivételével, akiket bárkában mentett meg…”[12]

Emellett:

„Ezen korszakok közül az első az emberi rassz kezdetétől, vagyis Ádámtól, az els embertől egészen Noéig, aki bárkát épített az Özönvíz idején.”[13]

Ágoston itt arról beszél, hogy az első emberiség Ádámtól kezdve Noéig tartott, amikor az elpusztult az Özönvízben.

 

Kálvin:

„Isten nyolc lelket választott mint szent magvat, minden szennytől tisztitva, hogy egyházát megőrizze: de Noé fiainak a példája azt mutatja, hogy mennyire szükséges Istennek őket féken tartania, akármilyen előkelőek is legyenek.”[14]

 

Összegzés

Látjuk tehát itt is, hogy több bizonyíték támasztja al, hogy volt világméretű Özönvíz. Ezt mutatja a rengeteg fosszília és kőzetréteg, illetve a sok népi legenda, ami fennmaradt. Az Ószövetség és az Újsövetség világosan arról beszélnek, hogy az Özönvizet csak nyolc ember, Noé és családja élte túl, mint ahogyan Sodoma elpusztítását csak Lót és családja élte túl. Ráadásul itt is a történelmi keresztyénség a világméretű Özönvíz fölött törnek lándzsát. Nincsen semmilyen ok, higy feltételezzük, hogy az Özönvíz csak lokális volt, illetve hogy más emberek a bárkán kívül túlélték volna. Lehet hinni Isten Szavában minden kérdésben!

 

References

 

[1] Sarfati, J.D., The Genesis Account, Creation Book Publishers, Powder Springs, Georgia, USA, 2015, 528-29. o.

[2] Tas Walker, Learning the lessons of Mount St Helens, Creation 39(3):23-27, 2017.

[3] Phil Robinson, A swimming school of fish fossilized in real time, creation.com/fish-school-fossilized

[4] Sarfati, J., DNA and bone cells found in dinosaur bone, J. Creation 27(1):10–12, 2013.

[5] DeMassa, J.M. and Boudreaux, E., Dinosaur peptide preservation and degradation, Creation Research Society Quarterly 51:268–285, 2015.

[6] Rebecca Connolly and Russell Grigg, Flood!, Creation 23(1):26-30, 2000.

[7] Sarfati, 513. o.

[8] John C. Whitcomb és Henry M. Morris, The Genesis Flood, Presbyterian & Reformed Publishing, Phillipsburg, NJ, 1961, 21-22. o.

[9] Cserháti Mátyás, Volt-e állati halál a Bűneset előtt? Válasz Nagy Gergelynek, teremtesteologia.hu/856-2/

[10] Ireneusz, Adversus Haereses, 1. könyv, 3. par.

[11] Ireneusz, Adversus Haereses, 4. könyv, 4. par.

[12] Ágoston, A tudatlanok katekézise, 32. par.

[13] Ágoston, A tudatlanok katekézise, 39. par.

[14] John Calvin, Commentary on Genesis, Vol. I, Christian Classics Ethereal Library, Grand rapids, MI, 9. fej., 22. par.