Tóth Tibor 2018. május

 

Kádár Miklós

2018. május 24.

 

 

Gondolatok a

Tudomány, hit, világmagyarázat, apologetika

című előadással kapcsolatban

 

Az előadás ideje: 2018. május. 10.

Az előadás helye: Miskolci Egyetem, Régi épület, nagy előadó.

 

Előadó: Tóth Tibor professzor a Tudomány, hit, világmagyarázat című sikerkönyv szerzője.

Tóth Tibor, a műszaki tudományok doktora. Egyetemi tankönyvet írt a Termelési rendszerekről és folyamatokról.1 Fő kutatási területei: Diszkrét gyártási folyamatok számítógépes tervezése, optimalizálása. Számítógépes termeléstervezés és irányítás. Számítógéppel integrált gyártás. Termelési információs rendszerek.2-3

 

Tehát olyan műszaki ember beszél a rendszerekről, aki jól ért azokhoz.

 

 

Tartalomjegyzék:

  • A tudományról
  • A rendszer meghatározása
  • Az ember által tervezett és létrehozott rendszerek
  • Az ember, mint rendszer
  • Az alulról építkező rendszerek
  • Az entrópia
  • Az információ
  • Összegzés
  • Az előadás utáni vita
  • Irodalom

 

1. A tudományról

 

A tudomány fogalmáról, a tudomány korlátairól, valamint a tudomány és a hit határterületéről4 beszélt az előadó.

 

Mi a tudomány kérdésre az egyik definíció: 

“Tudományon a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszerét értjük.”

Mindemellett számos más definíció is ismert, amely a tudomány különböző aspektusait súlyozza. Az előadó beszélt röviden ezekről is.

 

Az Oxford Dictionary szerint:

„A tudomány elsősorban azokkal a dolgokkal foglalkozik, amelyek az öt érzékszervünkkel megfigyelhetők vagy mérhetők.”

 

A tudomány korlátai kapcsán a tudományos módszer lényegéről volt szó.

A természettudományok és a műszaki tudományok területén használt általános módszer lényege, hogy a:

  • megfigyelhető,
  • modellezhető,
  • megismételhető,
  • reprodukálható,
  • tapasztalati úton a gyakorlatban ellenőrizhető jelenségekkel, eseményekkel foglalkozik.

 

A tudomány és hit határfelületével kapcsolatban Tóth professzor feltette a minden embert érintő kérdéseket:

  1. Mi emberek honnan jöttünk?
  2. Hová tartunk?
  3. Miért élünk?

 

Hová soroljuk ezeket a kérdéseket? A tudomány, a hit, vagy mindkettő területére?

A tudomány definíciójából és módszeréből adódik, hogy ezek a tudomány hatókörén kívül eső kérdések, a hit területéhez tartoznak.

 

A fenti kérdések közül az előadásban Tóth Tibor elsősorban a honnan jöttünk kérdésre kereste a választ, mert ennek a kérdésnek a fényében válaszolhatunk a másik két kérdésre.

Ha a véletlen, a természet, vakszerencse hozta létre az Univerzumot, életet és az emberiséget, akkor a semmibe tartunk és létünk is értelmetlen. Ha viszont Isten teremtette az emberiséget, akkor az ember létezésének konkrét célja van.

 

Nos, mit tudunk a tudományos vizsgálódás alapján kideríteni az emberiség eredetéről?

 

 

2. A rendszer meghatározása

 

C. West Churchman:

„A rendszer adott cél elérésére koordinált elemek halmaza, ahol az elem, mint olyan tetszőleges bonyolultságú.” Az elem újabb rendszer is lehet, feltéve hogy a kiinduló rendszernél alárendeltebb rendszerről van szó pl.: a Föld és azon a víz körforgása.

 

Ha az elem maga is egy rendszer, legmélyebb lebontásában (dekompozíciójában) például lehet funkcionálisan monolit vagy monolit.

Monolit: tovább nem bontható, egyetlen darabból áll, pl.: alátét.

Funkcionálisan monolit: ha tovább bontjuk, már nem lesz ugyanaz a minősége, mint a szétszedés előtt pl.: csapágy.

 

 

rendszer_fogaskerek_ember

 

3. Az ember által tervezett és létrehozott rendszerek

 

 

 

 

 

 

Behe professzor híres példája5 az egérfogó, 5 elemből áll.

Tóth Tibor által szétszerelt csap, 6 elemből áll.

Egy jó minőségű CNC gép kb. 1 500 elemből áll.

A Lada gépkocsik becslések szerint 2 500 – 3 000 elemből állnak.

A prémium osztályú gépkocsik kb. 12 000 – 15 000 elemből állnak.

Az óriás Boeing 747-es repülőgép („Jumbo jet”) kb. 610 000 elemből áll.

Az emberi intelligencia által alkotott egyik legbonyolultabb rendszer az USS Nimitz nukleáris repülőgép-hordozó anyahajó, amely kb. 40 000 000 elemből áll. Egy elem a fedélzetén található F16-os repülőgép, ami egy önmagában is jól működő alrendszer.

 

Az emberi rendszerek jellemzője a tervezettség:

 

Egy F16-os repülőgép megdöbbentően bonyolult. Az ember első ránézésre tudja, hogy nem a természet által létrehozott, hanem az ember által alkotott rendszerről van szó.6

 

 

A nem csökkenthető összetettség:

 

Az olyan egyszerű rendszerekben, mint az egérfogó, vagy vízcsap bonyolult képletek nélkül meglátjuk, hogy a rendszerben mindennek egyszerre és pontosan kell működnie. Ezen összetettség nem csökkenthető, mivel a rendszer csak így tudja ellátni a funkcióját. Nem fog egeret az egérfogó, ha a darabjai öt, négy, három vagy két különböző helyen vannak. A vízcsap sem használható szétszerelt állapotban.

 

 

A rendszerek vizsgálata alapján tudjuk, hogy azok minden esetben nagyfokú tervezettséget és pontos kivitelezést követelnek.

 

 

 4. Az ember, mint rendszer

 

rendszer_ember_6

 

A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú életben:

 

A sejt

 

Az élőlények szerkezeti és funkcionális építőelemei önmagukban is elképesztően összetettek. Egy sejt bonyolultabb, mint Budapest az összes hálózatával (víz, gáz, csatorna, metró, villamos, stb.) együtt. A sejt kb. 10 milliárd elemből áll, melyben sok alrendszer található. A sejtek átlag mérete: 10-30 μm. (1 mikrométer = 0,001 mm.) Tehát rendkívül kis helyen, meglepően nagy szervezettség található. Bármelyik emberi rendszer megirigyelheti a sejt tervezettségi és kivitelezési rendszerét.

 

Az agy

 

Az emberi agy önmagában is a világegyetem egyik legbonyolultabb rendszere. Az agy önálló rendszer, valamint az emberi test egyik alrendszere.

 

A test

 

Az emberi test kb. 5×1015 alkotó elemből (sejtből) áll.

 

 
Megnevezés Elemek száma
Egérfogó 5
Csap 6
CNC kb. 1 500
Lada kb. 2 500-3 000
Prémium autó kb. 12 000-15 000 
Boeing kb. 610 000
Nimitz kb. 40 000 000
Sejt kb. 10 milliárd
Ember kb. 5×1015 sejt

 

 

Még a Nimitz hadihajó is „egyszerű rendszer” az emberi testhez képest.

 

Ha az F16-os repülőgépről mindenki első ránézésre megmondja, hogy intelligencia által megtervezett és létrehozott rendszer, akkor miért próbálják egyesek elvitatni a tervezettséget a sejttől, élettől, és az embertől7? Vajon logikus ez?

 

 

 5. Az alulról építkező természetes rendszerek nagyon problémásak

ut_elagazas_ferfi

 

Ki, mi és hogyan ellenőrzi, hogy a kifejlődés során egy adott lépés, mondjuk, a 10 000. lépést követően hasznos lesz a sejt, vagy az élet számára?

Neves tudósok különböző valószínűségi számításokat végeztek az élet véletlen kialakulásával kapcsolatosan. Kezdetben abból a tudományos becslések alapján nyert feltételezésből indulnak ki, hogy az ismert Világegyetemben előforduló atomok száma 1080. Tegyük fel, hogy ez a legnagyobb száma azoknak az alkotóelemeknek, amelyekkel dogozhatunk. Golay kimutatta, hogy még a legegyszerűbb másolódó fehérjemolekula kialakulásának esélye is mindössze 1 aránylik a 10450-hez. Ezek után gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy egy olyan bonyolultságú struktúra (szerv), mint az emberi agy, amely több mint 10 milliárd sejtet tartalmaz, magától, véletlenszerűen alakuljon8 ki.

 

Az evolúciótan nem tud mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ha az evolúciótan támogatói a későbbi fejlődési lépések számára megőrzött előnyről beszélnek egy adott lépést követően, egyből a tervezés, tervezettség, vezérlés, szabályozás, rendszerelmélet területére tévednek. Ez viszont ellentétes az evolúciótan lényegével, ahol mindent a véletlen irányít.

 

 

6. Entrópia

 

entropia_lefeleAz anyagnak pontosan meghatározható törvényei vannak, egyik az entrópia. A termodinamika második főtétele kimondja, hogy minden a széthullás, lebomlás felé halad, ez egy általános érvényű törvény az Univerzumban. Az entrópia a Világegyetem rendezetlenségi szintjének a mértéke. Az evolúciótan lényege pont ellentétes ezzel, mivel állandó információnövekedést, folyamatosan egyre bonyolultabb rendszerek létrejöttét tételezi fel.

 

  

Mivel a természetben zajló folyamatok nem igazolják a véletlen kialakulás feltételezést, az evolúciótan az entrópia területén elbukik.

 

 

7. Információ

 

Az információ se nem anyag, se nem energia, hanem egy új, szellemi típusú minőség, Az anyag tárolja, az energia szállítja az információt, de egyik sem tudja előállítani, vagy növelni. Az információ mindig az élő oldalán jelenik meg. Teljesen mindegy, hogy az információt milyen fizikai eszközön tároljuk, lehet ez papír alapú tároló pl.: könyv, vagy bármilyen hardver eszköz, az információ nem változik, és intelligencia nélkül növekedni nem tud. Az anyagnak nincs információ előállító illetve növelő képessége. Viszont, ha az információ- hordozó (vagyis az anyag) megsérül, netán elvész, esetleg átalakul, az információ vele együtt megsérül vagy elvész.

 

kerdojel_sok_ferfi

 

Ezért a tudomány legérdekesebb kérdései közé tartoznak a következők:

  • Ha az információ se nem anyag se nem energia, akkor mi?
  • Hogyan keletkezik?
  • Hogyan növelhető?

 

Minden működő rendszer kulcskérdése az információ! Minden rendszer alapkérdése a bevitt információ. A sejt, agy, test, mint rendszerek talán legnagyobb kérdései:

  • honnan van ezekben ez az elképesztő mennyiségű információ?
  • ki vagy mi tervezte meg, hozta létre ezen információk rendkívül hatékony tárolását?

 

Az információ néhány jellemzője:

  • szellemi termék,
  • kizárólag élő által jön létre,
  • lehetetlen, hogy statisztikus folyamatokban információ keletkezzen.

 

Az információ, a tervezettség legnagyobb fegyvere.

Az információ területén a véletlen-kialakulás, evolúciótan nemcsak védhetetlen, hanem egyenesen tarthatatlan feltételezés.

 

Az előadó végkövetkeztetései:

Az entrópia és az információ8,10,11 természettörvényeivel szemben az ateisták tehetetlenek.

Az entrópia és az információ miatt bizonyos, hogy van teremtő Isten.

 

8. Összegzés

 

Ha egy CNC (programozható szerszámgép) nem keletkezhet véletlenül, az ember sem lehet a „véletlen terméke”.

Ahogyan a CNC-t céllal hozta létre egy intelligencia (az ember), úgy hozta létre egy másik intelligencia (Isten) az embert.

 

Összegezve az eddigieket:

Egy nagyon okos és rendkívül művelt ember tartott előadást a Teremtő és teremtés mellett. Tóth Tibor személye egymaga megcáfolja Richard Dawkins és az agresszív ateisták érvelését, miszerint művelt ember nem hisz Istenben. Ezzel szemben a valóság pontosan az ellenkező, egyre többen állítják, hogy a művelt ember9 nem a véletlenben, hanem a teremtésben és teremtő Istenben hisz.

 

 

 

9. Előadás utáni vita

 megbeszeles_kezek

 

Az emberi szenvedés

 

Az előadás utáni vita túlnyomó részében (kb. 1 óra) az emberi szenvedés volt a téma. Különböző felekezethez tartozó személyek kapcsolódtak be a vitába, akik e fontos kérdés több összetevőjét emelték ki hozzászólásukban pl.: felelősség, szabad akarat, irigység, gonosz létezése.

 

Dr. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense is ebben a témában tette meg hozzászólását:

A saját kutatásaira, Omnia sunt facta per ipsum12 [Jn 1,3] – Darwin hatása a teremtéshitre – teológiai és emberi kérdések c. habilitációs könyvére [2008] utalt. Charles Darwin valódi problémája nem az élővilág változatosságának létrejötte, annak tényleges oka volt.

Elsősorban a teodicea kérdése foglalkoztatta, azaz, egy jóságos Isten hogyan teremthetett ilyen, pusztulással és kegyetlenséggel teli világot, ráadásul hogyan fenyegethet a pokollal! Ezt a maga módján fő művében, A fajok eredetében (1859-ben) meg is oldotta, Isten szerepének majdnem semmire (nagyon fontos a majdnem!) korlátozásával. Isten csak egy vagy legfeljebb néhány ősformába, sejtbe lehelte bele az életet, amely azóta megy a maga útján. Saját magát nem tartotta ateistának, hanem agnosztikusnak, és az istenkérdés élete végéig foglalkoztatta, vagyis teizmusba hajló agnosztikus volt. A kereszténységgel teljesen 1851-ben, kedvenc Annie lányának halála után szakított. Az ember állatvilágból származtatásának okát is itt kell keresnünk. Ha az ember az állatvilágból származik, akkor ez viselkedését is döntően meghatározza, és nem kell az istenképűség problémájával foglalkozni. Úgy is mondhatnánk, hogy Darwin két legismertebb műve alapvetően teológiai: A fajok eredetének fő témája a teodicea problémája, Az ember származásáé pedig az istenképűség, azaz, a hagyományos keresztény emberkép felszámolása. Nem véletlenül, hiszen Darwin papi pályára készült, Cambridge-be is ezért ment tanulni. Csak a BA-t végezte el, amelyben a teológia mellett más tárgyakból is kellett vizsgáznia. Mindenesetre teológiai tanulmányai, különösen is William Paley: Natural Theology című műve döntően meghatározták munkásságát. Nagyhatású művében Paley egy jóságos, gondviselő Istenről beszél, aki szépen, harmonikusan tervezte meg és rendezte el ezt a világot. Darwin később őt kívánta cáfolni, de sohasem tudta igazán. Követői, különösen is az ateista Ernst Haeckel és szellemi utódai, így Richard Dawkins azonban már kifejezetten le akartak és akarnak számolni a tudomány nevében az istenhittel. Sajnos ezeket a dolgokat középiskolában nem tanítják, az egyháziakban is csak nagyon ritkán, így a diákok nem szembesülnek velük. Szentpétery Péter végül a könyvében is idézett két szép magyar versre utalt, amelyek nagyszerűen illusztrálják Darwin és a teodicea kérdésével azóta is küszködő ember vívódását:

 

Az Isten nem jön ám felénk,

Hogy bajainkban segítsen:

Az Isten: az Én és a kín,

A terv, s a csók, minden az Isten.

Az Isten hatalmas nagy úr,

Sötétség és világosság,

Rettenetes, zsarnok lakó:

Lelkünkbe ezredévek hozták.” Ady Endre: Az Isten balján (részlet).

 

Barátaim, hogy tudjak hinni másban,

mint az anyagban? Egyetlen valóság

az anyag s nincs több oly igazi jóság,

mint az övé, ki minden pillanatban

milliószor megalázza magát

hűtlen fiáért, kinek neve lélek.

Az anyag öngyilkossága az élet

s hol lássak szebbet, jobbat hol keressek,

szégyenkezőbb hálával kit szeressek,

mint a türelmes, tiszta anyagot,

akit a pap csak gyalázni szokott

s bántalmazni a tiszteletlen ember,

sosem kérdezve, mért fut, mért liheg,

mért dolgozik hús, föld, fa, érc, üveg,

növények teste, ezerféle vér,

mely valahol s valahogy mégis él,

rejtett gerincek titkos veleje,

testtelen mozgások szent ereje

mért dolgozik érettünk szüntelen,

alázatosan és türelmesen,

mért dolgozik, mondjátok meg, miért:

mért dolgozik a test a lélekért?” Szabó Lőrinc: Materializmus (részlet).

 

Az ember néha úgy érezheti, hogy „Az Isten nem jön ám felénk…” meg „Rettenetes, zsarnok lakó…” . Ha pedig ezért arra hajlana, hogy nincs értelme a benne való hitnek, és jöjjön a materializmus, ateizmus, akkor előtolul a kérdés: „mért dolgozik a test a lélekért?”

 

A vita során szóba került továbbá a

– vallás és a hit közötti különbség,

– valamint a hamis vallások és a bibliai hit szétválasztása.  

Tóth professzor hivatkozott egy volt muszlim tanítványára, aki elismerte, hogy Allah 99 jó tulajdonsága között nem szerepel a szeretet, míg a keresztények (a Biblia) Istenének az egyik legfontosabb jellemzője a szeretet. Ezek után a szenvedés ismét szóba került.

 

 

„Természetesen” a vita során a kormeghatározási problémák, és a fosszíliák kérdése is előkerült.

 

   

 

 10. Irodalom

 ceruza_fuzet

1. Tóth Tibor: Termelési rendszerek és folyamatok. A termelésinformatika alapjai. Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2004.

 

2. Az előadó szakmai önéletrajza.

 

3. Az előadó részletes szakmai önéletrajza.

 

4. Tóth Tibor az alábbi előadásaiban bővebben kifejti a fenti kérdéseket:

Mi a tudomány?

Hogyan működik a tudomány?

A tudomány hatóköre.

 

5. Michael J. Behe: Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása.

Ez a könyv tette/változtatta az Intelligens Tervezettség mozgalmat gondolkodási forradalommá. Behe a mindenki által ismert egérfogó példáján keresztül mutatja be a

– tervezettséget,

– hogy minden elemnek egyszerre kell működnie a rendszerben,

– kis lépésenkénti változások sehová sem vezetnek.

„A modern biokémia bámulatos fejlődése kétségkívül bizonyítja: a tudománynak óriási szerepe van az életfolyamatok és a világ megismerésében. Az újabbnál újabb felismerések azonban olykor megdönthetetlennek vélt dogmákat kérdőjeleznek meg. A könyv szerzője, aki biokémikus kutatóként dolgozik, könyvében arra a kérdésre kereste a választ, hogy Darwin másfél évszázaddal ezelőtt közzétett elképzelése vajon nem közelít-e immár önnön határaihoz. A pintyek csőrének, a lovak patájának, a lepkék színének kialakulására magyarázatot kínáló elmélet vajon kielégítően magyarázza-e az élet alapjait? Michael Behe szerint ahhoz, hogy a darwini evolúcióelmélet igaz lehessen, számot kellene adnia az élet molekuláris szerkezetéről. Példaképpen számos olyan lenyűgöző gépezet működését mutatja be, amelyek szabályozzák a fotoszintézist, az immunválaszt, a tápanyaglebontást vagy a sejtek halálát és osztódását.”

 

6. William A. Dembski az Intelligens tervezettség című könyvében részletesen foglalkozik a természetes és a mesterséges megkülönböztetésével.

 

7. Az emberről, mint fantasztikusan bonyolult rendszerről Werner Gitt: A csodálatos ember (Evangéliumi Kiadó) című könyvéből további tényekkel ismerkedhetünk meg.

 

8. Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat. Focus, 2005. 334. oldal. A könyvből további matematika példákat olvashatnak az alábbi oldalon: Matematika.

 

9. Arthur Ernest Wilder-Smith: Aki gondolkodik, annak hinnie kell. Részlet a 32. oldalról: „Azt akarjátok elhitetni velünk, hogy a papír, amelyre a könyv szövege van írva, nemcsak a nyelvet fejlesztette ki, amelyen a könyv van írva, hanem valamennyi eszmét és gondolatot is, amely a szöveg tartalmaz?”

 

10. Bővebben: Tóth Tibor: Életre szökellő víz cikkében.

 

11. Tóth Tibor: Kollektív bűvölet. Tudósok, akik harcban állnak Istennel. HETEK, 2018.április 27. 22.-27. old.

 

12. Omnia sunt facta per ipsum. Latin. Minden Ő általa lett. János evangélium 1.3.